...az őshonos erdélyi magyar nemzeti közösségről
Erdély Közép-Európában, a Kárpát-Medence keleti részén fekszik. Területe 102.000 négyzetkilométer, mely Románia északnyugati részén található. Hétmilliós lakosságának kétharmada román, az itt élő magyarok száma másfél millióra, a cigányságé félmilliónál is többre tehető. A magyar nemzetiség Erdély keleti részén, a mintegy húszezer négyzetkilométer nagyságú Székelyföldön számbeli többséget alkot, de jelentős az aránya Közép-Erdélyben, és a magyar határ mentén is.
Kis történelem
A magyar törzsek 900 előtt telepedtek meg
a Kárpát Medencében, és ezen belül Erdélyben. Ezt megelőzően, a 4-9. század
között Erdély az állandó népmozgások színtere volt, ahol egyetlen népcsoport
sem tudott gyökeret ereszteni.
Az i. sz. 1000 körül kiépített magyar királyságnak szerves részét képezte
Erdély is, mely 1200-as évektől kezdve vált etnikailag sokszínűvé. Ekkor kezdődött
ugyanis a német ajkú szászok betelepítése, valamint a pásztorkodó románságnak
a Déli-Kárpátokon keresztüli beszivárgása (első írásos említésük 1202-ben
történik). Az 1241-es tatárjárás során a magyar lakosság sok területen elpusztult.
Helyükre szintén szászok és románok települtek.
A Török Birodalom támadásai miatt a 16. század közepén a Magyar Királyság
három részre szakadt. Keleti területein megalakult az Erdélyi Fejedelemség.
A következő évszázadban az Erdélyi Fejedelemség volt a magyar államiság megtestesítője.
A Fejedelemség kezdetben a Török Birodalom hűbéreseként működött, később a
Habsburg birodalom részévé vált.
Az elmúlt évszázadokban a román népesség aránya fokozatosan nőtt, és a huszadik század elejére Erdély déli részén számbeli fölénybe került. Az első világháborút követően Erdélyt a román államhoz csatolták, mely kíméletlen, erőszakos asszimilációs politikát folytatott: a magyar oktatási rendszert szinte teljesen felszámolták, a többségében magyarok által lakott vidékeket pedig gazdaságilag ellehetetlenítették. A második világháború utáni kommunista uralom, néhány kezdeti engedmény után ezt még masszív román betelepítésekkel, és az egyházi és közösségi vagyon elkobzásával tetézte.
A jelen
A Tőkés László magyar lelkész által kirobbantott 1989-es romániai antikommunista felkelés után adódott történelmi megbékélési lehetőség a román politikai vezetés ellenállásán bukott el. 1990-ben már magyarellenes pogrom robbant ki az országban. A rendszerváltás óta a másfél milliós erdélyi magyarság más európai kisebbségekkel szemben, akik erőszakkal és eredményesen harcolták ki jogaikat, békésen és eredménytelenül küzd a megmaradás zálogának tekintett területi és perszonális autonómia és önálló oktatási rendszer megteremtése érdekében. Reméljük hogy békés módszereink a jövőben hatékonyabbak lesznek, és a román politikai vezetés sem fogja tudni azt a látszatot kelteni hogy a romániai nemzetiségi kérdés megoldottnak tekinthető.
Az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósulása a nemzeti önazonosság megőrzése mellett a gazdasági fejlődés felgyorsítását is elősegítené. Az önrendelkezés kivívásáért tett lépéseket 2003 óta a politikai pártok fölött álló, közképviseleti elven szerveződő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács hangolja össze.