2004. február 14. Kolozsvár, ÁB ülés

Nem vesz részt a helyhatósági választásokon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), de támogatja mindazokat a politikai eroket, amelyek felvállalják az autonómiaigény képviseletét - jelentette be szombaton a testület Kolozsváron ülésezo Állandó Bizottsága (ÁB).
Az EMNT azokat a jelölteket is támogatja, akik "az erdélyi magyarság gondjainak intézményes megoldását a belső önrendelkezés jogán alapuló autonómia létrehozásában látják" - áll az ÁB által kibocsátott nyilatkozatban. A testület ugyanakkor üdvözölte a magyar többségű régiókban kialakult politikai pluralizmust, és reméli, hogy a megbomlott szervezeti egység helyét az autonómia ügye körül kialakuló nemzeti egység veszi át.

2004. január 16. Kovács László: az EMNT nem lesz a MÁÉRT meghívottja

Tőkés László arra szólította fel a magyar kormányt, hogy kötelezze el magát Erdély autonómiája mellett, illetve azzal vádolta Kovács László külügyminisztert, hogy ő akadályozza RMDSZ és az EMNT közti tárgyalások létrejöttét. Tőkés követelte, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács önállóan vehessen részt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) munkájában.
Kovács alaptalannak tartja azt az állítást, hogy ő hátráltatná az RMDSZ és a Székely, illetve Erdélyi Nemzeti Tanács párbeszédét. Végül hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-t eddig a romániai és ezen belül az erdélyi magyarság egyedüli legitim képviselőjeként ismerte el a magyar külügy, és az, hogy egy csoport megosztja az erdélyi magyarságot, nem ok arra, hogy változtassanak ezen a magatartásukon. Semmiféle késztetést nem érzek, és jelenleg egyelőre nem is érzünk, hogy támogassuk az ő részvételüket a MÁÉRT következő ülésén - jelentette ki a magyar külügyminiszter

2004. január 15. Tőkés elutasítja Markó EMNT-platform javaslatát

Elfogadhatatlannak tartja Tőkés László, a Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Markó Béla javaslatát, hogy az EMNT helyet kapjon a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) működő platformok között, amennyiben politikai csoportosulásként határozza meg magát, vagy a Szövetségi Egyeztető Tanácsba (SZET) kerüljön, ha civil szervezetként szeretne tevékenykedni. A püspök szerint az EMNT nem párt, nem platform, hanem az egész romániai magyarságra kiterjedő önkormányzati kezdeményezés, tehát nem lehet tagja egy politikai alakulatnak.

2003. december 18. A főügyész nyomoz az EMNT után

Bűnvádi eljárást indíthat a főügyész az EMNT szervezői ellen. Markó Béla továbbra is elítéli a szervezetet, de félti a szólásszabadságot. Orbán Viktor személyesen támogatja a nemzeti tanácsot.

2003. december 13. Kolozsvár, Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülése

Formálisan létrejött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szombat délután Kolozsváron, élén Tőkés László püspökkel, aki egyszemélyben a testület elnöke és tiszteletbeli elnöke is. Összesen 373 küldött - a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről 156-an érkeztek - ünnepélyesen megalakította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT).

2003. november 19. Új autonómia törvény csomag

Személyi elvű és területi autonómiáról írtak törvénycsomag-tervezetet az EMNT szakértői. Székelyföldnek teljes kétnyelvűséget és külön választási rendszert gondolt ki a testület.

2003. november 18. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy az RMDSZ nem fogja támogatni a parlamentben a Székely Nemzeti Tanács autonómiára vonatkozó, dr. Csapó József által kidogozott törvénytervezetét. Kelemen kijelentette, az RMDSZ-nek létezik a háromlépcsős autonómiára vonatkozó koncepciója. A Nemzeti Tanácsról pedig azt nyilatkozta, hogy az nem más, mint politikai fenyegetés az RMDSZ irányába.

2003. november 13. Sepsiszentgyörgy

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Csapó József közzétette a tanács által közvitára bocsátott Székelyföld-statútum román nyelvű változatát. Csapó József, aki a statútum eredeti változatának kidolgozója is, kijelentette, hogy a román változat alapján konszenzusra szeretnének jutni a székelyföldi románsággal.

2003. november 4. Horia Grama Kovászna megyei prefektus lefordíttatta a Székely Nemzeti Tanács dokumentumait, és azt megküldte a brassói táblabíróságnak, hogy az döntsön a kezdeményezés törvényességéről.

2003. november 1. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elutasította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervét, s kifejtette álláspontját, amely szerint határozottan fellép az etnikai alapú regionalizációs tervek ellen. Theodor Stolojan pártelnök szerint a tisztán etnikai autonómiák "merényletet" jelentenek az alkotmány ellen. Viszont támogatja a PNL a regionalizációt, mivel azt az Európai Unió is támogatja. Ennek első lépése a decentralizáció.

2003. október 26. Sepsiszentgyörgy Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Nemzeti Tanács, melynek Csapó Józsefet választották elnökévé. A testület döntött arról, hogy a Csapó József által elkészített székelyföldi területi területiautonómia-statútum tervezetét tekinti munkadokumentumnak

2003. október 5. Aradi megemlékezés

2003. október 4. KT, Polgári Egyesületek Arad

2003. szeptember 26. Autonómia-konferencia a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében Budapesten

2003. szeptember 22. Nyíltlevél Medgyessy Péter és Adrian Năstase miniszterelnököknek

2003. szeptember 20. Szilágysági Fórum

Egyéb dokumentumok:

HATÁROZAT A PARTIUMI MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG ÖNKORMÁNYZÁSÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS az Alkotmánymódosító népszavazásról

ÁLLÁSFOGLALÁS AZ ERDÉLYI MAGYAR NEMZETI TANÁCS MEGALAKULÁSÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS az aradi Szabadság-szobor és a kolozsvári Bolyai-egyetem ügyében ÁLLÁSFOGLALÁS A a vidék és a régió ügyei tárgyában
Egységben az autonómiáért

2003. szeptember 19. Szilágyság KT

2003. szeptember 6. Marosvásárhely SZNT KT

2003. augusztus 30-31. Szigliget, Az autonómia-munkacsoport tanácskozása

2003. augusztus 30. Szatmárnémeti fórum

2003. augusztus 29. Nagyvárad, Az EMNT KT ügyvivőinek tanácskozása

2003. augusztus 5. Sepsiszentgyörgy, A SZNT KT ülése

2003. július 24. Tusnádfürdő, Autonómia-munkacsoport alakuló ülése

Toró T. Tibor, soros ügyvivő elnök kezdeményezésére és felkérésére Tusnádfürdőn megalakul egy erdélyi, anyaországi és nemzetközi szakértőkből álló munkacsoport a közösségi autonómiával kapcsolatos törvénytervezetek rendszerezésére és szövegszerű véglegesítésére. A szakértői csoport munkájának kiindulópontja a dr. Csapó József által elkészített dokumentum-csomag, a koordinációval járó titkári feladatokat Bakk Miklós politológus, egyetemi docens vállalja.

2003. július 20. és 27. Tusnádfürdő, Az EMNT KT tanácskozásai

A testület, többek között, megvitatja és elfogadja az EMNT KT és székelyföldi résztestülete közötti feladatmegosztást, elfogadja az EMNT létrehozásának konkrét ütemtervét, valamint a kommunikációs munkacsoport programját és állást foglal az alkotmánymódosítás képviselőházi eljárásának befejezése után kialakult törvénytervezettel kapcsolatban.

2003. július 13-14. Szováta, Az EMNT KT ügyvivőinek tanácskozása

Az ügyvivők és a tiszteletbeli elnök közös munkaülésének napirendjén szerepel, többek között, az EMNT KT és résztestülete, a SZNT KT közötti munka- és feladatmegosztás, illetve a magyar történelmi egyházakkal való kapcsolat szorosabbra fűzése az EMNT mielőbbi létrehozása érdekében. Itt születik meg egy nemzetközi autonómia-konferencia megszervezésének gondolata.

2003. július 7. Gyergyócsomafalva, A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületének (KT) megalakulása

Az EMNT KT székelyföldi tagjai részvételével, önálló résztestületként megalakul a SZNT Kezdeményező Testülete, amelynek kiemelt feladata a székelyföldi szervezőmunka és a területi autonómia megvalósítása. A SZNT KT tagjai nyilatkozatban üdvözlik a Gross-jelentés elfogadását és támogatják az MVSZ Eu-alkotmány módosító indítványait.

2003. július 2. Felhívás a román politikai pártokhoz és a civil társadalomhoz a nemzeti közösségek autonómiájának kérdésében

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003-as számú határozatára - Gross-jelentés elfogadására - hivatkozva, a KT felhívást intéz a román politikai pártokhoz és a civil társadalom erőihez érdemi dialógus elkezdésére a személyi elvű és regionális autonómia megvalósításáról.

2003. június 30. Az EMNT KT Nyilatkozat a státustörvény megcsonkításáról

A státustörvény megcsonkításának a Magyar Országgyűlés általi megszavazása után az EMNT KT nyilatkozatot ad ki, melyben a magyarság határokon átívelő újraegyesítésére irányuló nemzetpolitika súlyos kudarcának ítéli meg azt, elítéli az RMDSZ csúcsvezetését, amely megalkuvó magatartásával asszisztált ehhez és a kormány határontúli politikájának felülvizsgálását kéri.

2003. június 20. Bukarest, Alkotmánymódosító indítványok

Az EMNT KT parlamenti képviselő tagjai, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T: Tibor és Vekov Károly az RMDSZ-frakció tiltása ellenére önálló indítványt nyújtanak be a alkotmány módosításához, melyben kérik a nemzeti közösségek kulturális és regionális autonómiához való jogának alkotmányban való rögzítését.

2003. június 18. Levél Jonathan Scheele EU-nagykövetnek

A KT Ügyvivő Testülete levélben fordul Jonathan Scheele nagykövethez, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetőjéhez, melyben az Európai Unió támogatását kéri elsődlegesen a Székelyföldi fejlesztési régió kialakításához és általában a székelyföldi területi autonómia megvalósításához.

2003. május 31. Sepsiszentgyörgyi Fórum

A Fórum résztvevői kézhez kapják a közösségi önkormányzáshoz vezető út szakaszairól szóló dokumentumot. A Fórum további eredményei: megerősíttetik a felhívás a státustörvény védelmére, határozat születik a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról, állásfoglalást fogadnak el a székelyföldi etnikai arányok megváltoztatására tett kísérletek ellen és végül, de nem utolsó sorban, a Székelyföld - a "belső anyaország" - területi autonómiájának szükségességéről szóló dokumentumnak megfogalmazódik az EMNT szerves részeként létrehozandó, de önálló struktúraként is működő Székelyföldi Magyar Nemzeti Tanács igénye.

2003. május 30. Sepsiszentgyörgy. Az EMNT KT tanácskozása

A KT tanácskozásának napirendjén szerepel, többek között: az EMNT megalakulásának lehetséges módozatai, ütemterve, az EMNT, az RMDSZ, valamint a polgári mozgalmak és egyesületek viszonya, a munkacsoportok létrehozása, valamint az Erdélyi Monitor működése.

2003. május 27. Bukarest. A Kezdeményező Testület munkaülése

2003. május 15. Budapest, Egyeztetés a státustörvény módosításáról

Határon túli magyar szervezetek képviselőivel találkozott az EMNT KT küldöttsége Budapesten. Tőkés László és Toró T. Tibor sajtótájékoztatón ismertették az EMNT KT felhívását a határon túli magyarokról szóló törvény védelmében, majd tárgyaltak a FIDESZ Magyar Polgári Párt képviselőivel is.

2003. május 14. Bemutatkozó sajtótájékoztató Bukarestben

A Román Parlament képviselőházi sajtóközpontjában mutatta be a román sajtó képviselőinek az EMNT KT célkitűzéseit és elképzeléseit a közösségi autonómiák különböző formáiról Tőkés László tiszteletbeli elnök, valamint Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselők, az ügyvivő testület tagjai.

2003. április 26. Székelyudvarhelyi Fórum

A székelyudvarhelyi sportcsarnokban sorra kerülő Fórumon Tőkés László püspök és Toró T. Tibor ügyvivő elnök beszámolnak a KT megalakulásáról és feladatairól és bemutatják a KT tagjait. A Fórum résztvevői közfelkiáltással az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé választják Tőkés Lászlót, jóváhagyólag tudomásul veszik a KT összetételét, állást foglalnak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának megsürgetése érdekében, tiltakozást fogadnak el az önkormányzati elvek sorozatos megsértése ellen Székelyudvarhelyen és végül felhívással fordulnak az erdélyi magyar nemzeti közösség tagjaihoz, vállaljanak cselekvő részt az EMNT létrehozásában.

2003. április 25. Székelyudvarhely, Az EMNT KT alakuló ülése

Tőkés László püspök és Fejes Anzelm premontrei főapát elnökletével megalakul a 31 tagot - köztük parlamenti és önkormányzati képviselőket, polgármestereket, RMDSZ-tisztségviselőket, értelmiségieket, vállalkozókat, civiltársadalmi szervezetek vezetőit - számláló EMNT KT, elfogadja saját működési rendjét, megválasztja öttagú ügyvivő testületét és Toró T. Tibor képviselő személyében első soros ügyvivő elnökét. Döntés születik az Erdélyi Monitor nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról is.

2003. április 4. Nagyvárad, Előkészítő találkozó

Az EMNT KT felkért tagjai előkészítő tanácskozást tartanak a KT további tagjainak megválasztásáról, illetve a KT megalakításáról, céljáról és feladatairól

2003. március 14. Kolozsvár, Márciusi Fórum

Minden magyarok nemzeti ünnepének előestéjén az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartanak a Szent Mihály templomban, majd polgári fórumra kerül sor a Farkas utcai református templomban. A Fórum határozatot fogad el a 31 tagból álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének (KT) létrehozásáról, majd Tőkés László - a KREK Igazgató Tanács megbízásából - nevesíti az EMNT KT tagságára felkért első 18 személyt. Továbbá a Fórum állásfoglalást fogad el Románia alkotmányának módosítása tárgyában és megbízza ennek képviseletére az RMDSZ képviselőházi frakciója Polgári Szárnyát, illetve a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc elindulásának 300. évfordulója alkalmából meghirdeti a Jubileumi Rákóczi Évek (2003 - 2011) évfordulói és ünnepségsorozatát.

2003. február 1. Szatmárnémeti

Az alapszabályzatát a homogén egypárti struktúra irányába módosító RMDSZ-kongresszussal egyidőben tartott Láncos-templombeli fórumon fogalmazódik meg először egy olyan átfogó integratív testület létrehozásának gondolata, amely hatékonyan képviselheti az RMDSZ csúcsvezetése által fel nem vállalt erdélyi magyar önrendelkezés és a nemzeti autonómiák ügyét. Míg az RMDSZ kongresszusa Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségének megszűntetését szavazza meg, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) Rendkívüli Közgyűlése elfogadja a püspöki előterjesztést és az Igazgató Tanácsnak feladatul szabja egy kezdeményező testület létrehozását.