|
Az erdélyi magyarság hozzájárulása az egyetemes kultúrához
röviden
 
 
   
 
   
 
 
 
 

 
építészet
vallás
természettudományok
 
zene
népzene
néptánc

Dióhéjban Dávid Ferencről és az erdélyi unitarizmusról


Az erdélyi unitarizmus megalapítója, a Magyar Unitárius Egyház első püspöke 1520 körül született Kolozsváron. Nyugati tanulmányútjairól hazatérve, kiváló elméjével, teológiai és egyházszervezési felkészültségével az erdélyi reformáció szolgálatába szegődött. A hitújítás fokozatait végigjárva előbb az evangélikusok, majd a reformátusok választott püspöke lesz, 1568-ban pedig megalapította az Unitárius Egyházat.
Dávid Ferenc tevékenységét a kolozsvári szószéken, hitvitákon, a gyulafehérvári fejedelmi udvarban és kiadványai által fejtette ki. Nevéhez fűződik az 1568. évi híres erdélyi országgyűlési határozat előkészítése, amely a világon először, addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. E törvénynek köszönhetően Erdély a korabeli vallásszabadság és felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva az akkori Európa türelmetlenebb országaiból eretnekség vádjával elüldözötteknek is.
Az erdélyi ellenreformáció hajnalán az országgyűlés Dávid Ferencet hitújítás vádjával elítélte, és meghatározatlan idejű várfogságra ítélte. 1579 novemberében az Erdély déli részén található dévai vár börtönében halt meg.

A szabadelvű, lelket megkötő dogmáktól mentes, az Isten-ember kapcsolatot középpontjába állító unitárius vallás alapvető tanítása Isten egysége, az ember-Jézus példájának követése, a lélek halhatatlansága, az élet és a teremtett világ feltétlen tisztelete, a jóravaló képeségekkel született ember fejlődőképességének segítése. E tanítások alapján az Unitárius Egyházban az oktatás, a közművelődés és az egyháztársadalmi élet szerepe kiemelkedő fontosságú. A hagyományos unitárius értékek közül a türelem, a nyitottság, a lelkiismereti szabadság, a társadalmi igazságosság és szolidaritás a közismertebbek. Hitelvi kérdésekben a végső tekintélyt a lelkiismeret és az értelem képezi.

A fentiekhez hasonló unitárius hitelvek és eszmerendszerek az utóbbi két évszázadban a világ más részein is kialakultak (Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Csehország, India, Fülöp-szigetek stb.). A különböző nemzeti unitárius egyházak nem alkotnak szervezeti egységet, azonban számottevő testvéregyházi kapcsolatokat ápolnak egymással.