Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

aktuális

	2005-12-19
	forrás: http://www.cs.ubbcluj.ro/~kasa/Nyilatkozat.htm Nyilatkozat Azonnali hatállyal lemondok a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen viselt tisztségeimről, azaz a Matematikai és Informatikai Kar dékánhelyettesi funkciójáról, a kari tanácsi valamint a szenátusi tagságról. Már régóta nem éreztem jól magam abban a közegben, amelybe ezek a tisztségek kényszerítettek, de az utolsó csepp a pohárban azt volt, hogy december 15-én a sajtóban megjelent a rektor és a dékán úr aláírásával az a nyilatkozat, hogy az általam javasolt új informatika tanszéket a tanári tanács nem leszavazta, hanem csupán elhalasztotta a döntést május 1-jéig. Ez még formálisan is csupán részben igaz, hisz a javaslatot véleményező bizottság három pontban kifejezi azt a véleményét, hogy ezt a tanszéket nem lehet létrehozni (1, az új tanszék átfedi a jelenlegi struktúrát, mivel ugyanazon tárgyak több tanszékre kerülnének, 2, nincs jól körülhatárolt kutatási tematika, 3, mivel magyarul tanítandó tárgyak szerint szerveződik, nem felel meg a törvényes követelményeknek), és csupán a negyedik pontban javasolja, hogy az egész tanszéki struktúra átszervezésekor térjünk vissza a kérésre. A tanári tanács gyűlésén a hozzászólok határozattan ellenezték az új tanszék megalakítását. A vélemények teljesen megegyeztek a szeptemberi gyűlésen elhangzottakkal, amikor tényleg elhalasztottuk a döntést december közepéig. Úgy érzem, hogy ez a fajta alulról való építkezés, amelybe a magyar tagozat vezetői belesodortak, nemcsak eredménytelen, de fölöslegesen mérgezi a kollégák közti viszonyt. A magyar tagozat vezetését ez éppen a saját elképzelése ellen fordítja, amelynek alapja a multikulturalizmus, a barátság ápolása, úgy gondolván, hogy a lassú (szerintük ez a radikális ellentéte!) változások segítik leginkább ezt. A rosszul előkészített akció, amely bennünket abban a hitben tartott, hogy létezik valamiféle egyezség az egyetem legmagasabb vezetői szintjén a tanszékek létrehozásáért, tökéletes káoszt eredményezett. A magyar tagozat vezetői minden alkalmat megragadnak, hogy nyilvánosan megbélyegezzék azokat, akik más véleményen vannak (Európa-ellenesek, gerillaharcot folytatnak stb.), és nem veszik észre, hogy a jelenlegi kaotikus helyzetet éppen az okozta, hogy véleményükkel, elképzeléseikkel szembe helyezkedtek mind a magyar tanárok többségének a véleményével, mind az érdekvédelmi szervezetünk politikusainak a véleményével. Nem tudok olyan esetről, a legrosszabb időkből sem, amikor a magyar vezetők ennyire ellenségesen viselkedtek volna azokkal szemben, akiket képviselniük kell. Kolozsvár, 2005. december 19. Kása Zoltán
	2005-12-13
	Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöki Hivatal – Nagyvárad Nyilatkozat Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának 2. évfordulóján A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlésének 2003. február 1-én, Szatmárnémetiben tartott bővített ülésén kezdeményezett erdélyi autonómia-mozgalom azon év októberében a Székely Nemzeti Tanács, december 13-án pedig az Erdélyi Nemzeti Tanács megalakulásához vezetett. Az EMNT-nek az erdélyi magyarság közösségi önrendelkezéséért folytatott két éves küzdelme és munkája alapvetően sikeresnek mondható. Kezdeményezésünkre az autonómia ügye újból a figyelem középpontjába és a politika napirendjére került. Társadalmi és politikai vitát sikerült indítanunk a magyar nemzeti közösség jogos önrendelkezési igényeiről, az SZNT Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénykezdeményezésével párhuzamosan pedig az EMNT személyi elvű autonómiára vonatkozó törvénytervezete is Románia Parlamentje elé került. Nemzeti Tanácsunknak meghatározó szerepe van abban, hogy a romániai magyar közképviseletet magának kisajátító RMDSZ kénytelen lett változtatni az autonómia feladására irányuló addigi politikáján, és egyebek mellett abban is, hogy jelenleg a kissebbségek ún. kulturális autonómiája a román parlament napirendjén szerepel. Fontos eredménynek számít az is, hogy az SZNT-nek és az EMNT-nek közös erővel sikerült nemzetközi szintre emelniük nemzeti közösségünk autonómia-törekvéseit. Eredményeink számbavétele mellett azonban sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a kissebbségi közösségi jogaink érvényesítésére irányuló demokratikus erőfeszítéseink a román nacionalista és posztkommunista erők oldalán mindvégig kemény falba ütköztek, másfelől pedig a hatalombarát RMDSZ-politika akadályoztatásával is folyamatosan szembe kellett néznünk. Az elért eredmények megerősítenek bennünket abban, hogy a közösségi önrendelkezésért vállalt küzdelmünket töretlenűl tovább kell folytatnunk. A munkánkat hátráltató ellenséges politikai légkör sem ingat meg bennünket azon meggyőződésünkben, hogy az európai autonómiaformák romániai meghonosítása, nevezetesen Székelyföld területi autonómiája, másfelől az erdélyi kissebbségi magyarság személyi elvű autonómiája elengedhetetlenül szükségesek erdélyi közösségünk megmaradásához. Az autonómia további hatékony képviselete érdekében kezdeményezzük egy Egyeztető Autonómia–Kerekasztal összehívását 2006. januárjára, különös tekintettel az RMDSZ kissebbségi törvénytervezetének folyamatban lévő parlamenti vitájára. Megítélésünk szerint az erdélyi magyarság körében kialakítandó általános közmegegyezés híján az RMDSZ maga három-négyszázezres tagságával nem rendelkezik az egész romániai magyarságunk jövőjét meghatározó kissebségi törvény elfogadásához szükséges közképviseleti felhatalmazással. Másfelől az RMDSZ-nek nem áll jogában figyelmen kívül hagynia az erdélyi magyar történelmi egyházaknak, valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének a kissebbségi törvénytervezet tárgyában kifejezett ellenvéleményét, sem az EMNT és az SZNT Parlament előtt lévő, másik két törvénykezdeményezését. Ezen álláspontunk alátámasztása végett emlékeztetünk az EMNT, az SZNT, az MPSZ, a MIT és az EMI 2005. november 3-án kelt Közös Nyilatkozatára, valamint az MCSZESZ-nek a kisebbségi törvénytervezet visszavonását támogató álláspontjára. A romániai magyar nemzeti közösségnek nem egy európai kirakattörvényre, hanem a különböző autonómiaformákat egyesítő önkormányzati rendszerre van szüksége. Ebben a tekintetben semmiféle megalkuvásnak nincs helye. Az RMDSZ pártalapokon nyugvó, hatalmi paktumpolitikája az Európai Parlament azon előírásával is szembeütközik, mely a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elveinek érvényesítését követeli mega romániai magyarság védelmében. Az EMNT nem politikai párt, hanem az erdélyi magyarság több szintű önkormányzati rendszerének létrehozására alakult, pártokon felül álló, össztársadalmi szerveződés. Ennek megfelelően ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar-magyar összefogás megvalósítását, a létrehozandó Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) keretében. Ugyanezen meggondolásból kezdeményezi az Egyeztető Autonómia–Kerekasztal sürgős összehívását, az erdélyi magyar politikai, polgári és egyházi élet képviselőinek a reprezentatív részvételével és szakértők bevonásával. A Kerekasztal alapvető célja az autonómia melletti összefogás kialakítása(1), illetve az autonómia elvi alapjainak a résztvevők általi közös meghatározása(2). Az EMNT nevében ezúton is üdvözöljük az SZNT nemzetközi támogatás igénybevételére irányuló, állhatatos erőfeszítéseit, Székelyföld területi autonómiájának a létrehozása érdekében. Az EMNT külön is fontosnak tartja a Románia európai csatlakozásával kapcsolatos objektív és szigorú monitorizálás folytatását, melyhez maga is hatékonyan hozzá kíván járulni. Hasonlóképpen üdvözöljük a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt 2006. február 3-5. között sorra kerülő nemzetközi autonómia–konferencia megszervezését, Budapesten. Az EMNT az új esztendőben tovább folytatja a belső önépítését. Következő ülését 2006. Március 15-re hívja össze. Kolozsvár, 2005. December 13. Tőkés László elnök
	2005-11-30
	A Babes-Bolyai Tudományegyetem 149 tanára kéri a magyar karokat Az EMNT Oktatási Szakbizottsága és a Bolyai Kezdeményező Bizottság lezárta az aláírásgyűjtést és megszövegezte azt a beadványt, amelyben 149 érintett oktató kéri a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szenátusától három új magyar kar létrehozását. A dokumentumot és az aláírásokat tartalmazó íveket 16092/2005-11-30 szám alatt iktatta az egyetem. A kérés magyar Természettudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar és Társadalomtudományi Kar létrehozására vonatkozik. Ez az átszervezés 179 főállású, magyar oktatót érint közvetlenül, melyből 149 támogatja a tervet (83%), 2 ellenzi (1%), 28 tanár nem kívánt véleményt mondani, nem vállalta azt aláírásával, vagy nem sikerült elérni, megkérdezni. A beadvány eredeti, román nyelvű szövege olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács honlapján, a www.emnt.org/oktatas/bbte.html címen.
	2005-10-01
	Az Európai Parlament előtt a kolozsvári Bolyai Egyetem ügye A romániai magyar felsőoktatás helyzetét, problémáit és hiányosságait ismertette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem két oktatója az Európai Parlament (EP) egyik munkacsoportjának ülésén, amelyen Gál Kingának, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-képviselőjének meghívására vettek részt. Hantz Péter és Kovács Lehel István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusai az Európai Parlament hagyományos nemzeti kisebbségekkel, az alkotmányos régiókkal és a regionális nyelvekkel foglalkozó pártközi munkacsoportjának (Intergroup) strasbourgi ülésén szólaltak fel. A kolozsvári egyetemi oktatók a romániai állami magyar egyetem visszaállítását, a magyar állam által fenntartott erdélyi magánegyetemek román állami finanszírozását, valamint a magyar közoktatásban tapasztalható diszkriminatív állapotok felszámolását jelölték meg a romániai magyar kisebbség sürgős kéréseiként. A több mint 14 éve napirenden tartott kérdések különösen fontosak az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, hiszen az egyben a kisebbség oktatási gondjainak megoldását is jelenthetné. Ezzel szemben Hantz Péter előadásából kitűnt, hogy a romániai közoktatásnak a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív intézkedései mindmáig fennmaradtak. A felsőoktatásban pedig a 6,6%-os magyar népesség mindössze 1,6%-a végezheti anyanyelvén tanulmányait. Kevés a magyar nyelvű képzést nyújtó szakok valamint a magyar nyelvű oktatók száma, és a kétnyelvű feliratok is hiányoznak az állami felsőoktatási intézményekben. Az előadók kifejtették: a jogsértő állapotok a román politikai vezetés kisebbségellenes beállítottságának eredményeképpen állandósulhattak. Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Kelemen Attila (RMDSZ), Schöpflin György (Fidesz-MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) egyaránt hangsúlyozták, hogy szükség van a román állam által finanszírozott erdélyi magyar egyetemre. Brüsszeli és strasbourgi szakemberek ígéretet tettek a helyzet orvoslására. Az előadást követően az adjunktusok ünnepélyesen átnyújtották Gál Kinga parlamenti képviselőnek a Báthory István díjat, köszönetképpen az erdélyi magyar oktatás ügyéért végzett munkájáért. (Erdely.Ma)