Az erdélyi magyarság jelentős szellemi eredményei

Tudomány

Bolyai János (1802-1860) matematikus

A nem-euklidesi geometria egyik megteremtője. A geometriát forradalmasító elméletet Bolyai, Lobacsevszki és Gauss egymástól függetlenül dolgozták ki a 19. század elején. Elsőként Bolyai foglalta össze írásban eredményeit 1823-ban.
Az eulidesi geometria úgynevezett párhuzamossági axiómája kimondja hogy egy egyeneshez egy külső ponton át egyetlen nem metsző egyenes húzható a pont és az egyenes által meghatározott síkban. Bolyai János 1820-ban kezdett a problémával foglalkozni, és 1823-ban írta édesapjának: "Semmiből egy új világot teremtettem." Bolyai János és tőle függetlenül Lobacsevszkij és Gauss a párhuzamossági axiómát annak tagadásával helyettesítették: az "e" egyeneshez egy külső P pontból több olyan egyenes húzható az "e" és P által meghatározott síkban, amely e-t nem metszik. Vizsgálataik során kiderült hogy ez a helyettesítés nem vezet logikai ellentmondáshoz. Így, a módosított axiómarendszerrel egy új geometria született.

Martin Lajos (1827-1879) matematikus, a repüléstechnia úttörője

A kolozsvári Ferenc József Tudoményegyetem professzoraként fejtette ki repüléstechniaki munkásságát. Őt tekinthetjük mindmáig alapvető jelentőségű csűrőfelületek feltalálójának. A csűrőfelületek a repülőgépszárnyak hátsó, úgynevezett kilépőéle mentén találhatók, és a gép fordulásakor a szárnyak bedöntését teszik lehetővé, mely nélkül a gép oldalazva továbbhaladna az eredeti irányban. A csűrők működését taglaló ábrát először egy 1892-es keltezésű levelében rajzolta le.




Farkas Gyula (1847-1930) matematikus és elméleti fizikus

Tudományos munkássága szintén a kolozsvári magyar egyetemhez kötődik. Legfőbb eredménye a lineáris egyenlőtlenségekkel kapcsolatos Farkas tétel, mely Kuhn és Tucker munkássága révén vált hítessé, és 1950 óta gyakran idéznek az optimalizálás elméletével foglalkozó matematikusok. Elsőként közelített modern alapon az entrópiafogalomhoz. Dékáni és rektori megbízásait arra is felhasználta, hogy megnyerje az egyetem számára Fejér Lipótot, Riesz Frigyest és Haar Alfrédot.







Apáthy István (1863-1922) biológus

A kolozsvári Állattani Intézet alapító professzora. A idegszövettan területén végzett kutatásai forradalmasították az idegrendszer működéséről kialakított elméleteket. Az általa kifejlesztett különleges metszetkészítési technikával kora legvékonyabb mikroszkópi metszeteit tudta készíteni (1-5 mikron). Ezzel a módszerrel mutatta ki a neurofibrillumok létezését, melyek alapvető szerepet játszanak az idegrendszer felépítésében. Felfedezéséről, melyért később Nobel-díjra is jelölték, 1895-ben számolt be. Csak az elmúlt évtizedekben derült ki, hogy az Alzheimer-kór egyik következménye a neurofibrillumok felszaporodésa. 1918 végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé választották. A bevonuló román csapatok elfogták és felségsértés címén halálra ítélték, de a nemzetközi tiltakozás hatására az ítéletet nem hajtották végre. Halálát a börtönben kapott szívbetegségébe okozta.

Barabasi Albert-Laszlo (1967-) fizikus

A termeszetben elofordulo halozatok szerkezetenek megfejtoje. Renyi Alfred es Erdos Pal elmeleti munkaja nyoman felteteleztek, hogy a valosagban elofordulo halozatokban a veletlenszeru kapcsolodas ervenyesul, es a csomopontok megkozelitoleg azonos szamu szomszeddal rendelkeznenek. Valodi halozatokat (mint peldaul az Internet vagy biokemiai reakciok) megvizsgalva, Barabasi Albert-Laszlo bebizonyitotta, hogy a szomszedok szamanak eloszlasa hatvanyfuggvennyel adhato meg, ami azzal egyenerteku hogy kis szamu csomopont rengeteg szomszeddal rendelkezik, mig a csomopontok nagy tobbsegenek csak nehany szomszedja van. Megfigyeleseiket egy elmeleti modellel tamszatottak ala, amelynek az alapelve a "gazdag tovabb gazdagszik", vagyis az halozatba belepo uj csomopontok nagyobb esellyel kapcsolodnak a sok szomszedu csomopontokhoz. Barabasi eredmenyei alapjan azonosithatok a halozat "legsebezhetobb" pontjai, amelyek a legtobb szomszeddal rendelkeznek, es amelyek kiiktatasa a halozat szeteset okozhatja. Korokozok biokemiai reakcio-halozatara alkalmazva, ez fontos szerepet jatszhat a fertozo betegsegek kezeleseben. Szinten a fentebbi eredmenyekbol kovetkezik, hogy az internet elleni tamadasok akkor a leghatekonyabbak, ha azok a sok szomszeddal rendelkezo csomopontokat celozzak.